1. Mózes első könyve
- A teremtés és az ökológia

2. Mózes második könyve
- Szabadság

3. Mózes harmadik könyve
- Az áldozat

4. Mózes negyedik könyve
- Vándorlás

5. Mózes ötödik könyve
- A törvény

6. Józsué könyve
- A haza

7. A Bírák könyve
- A küzdelem

8. Ruth könyve
- A hűség

9. Sámuel könyvei
- A hatalom

10. A Királyok könyvei
- a megosztottság

11. A Krónikák könyvei
- Az emlékezés

12. Ezsdrás könyve
- A hazatérés

13. Nehémiás könyve
- Az újrakezdés

14. Eszter könyve
- Az öröm

15. Jób könyve
- A szenvedés

16. Zsoltárok könyve
- A közösség

17. Példabeszédek könyve
- A bölcsesség

18. Prédikátor könyve
- A józanság

19. Énekek éneke
- A szerelem

20. Ézsaiás könyve
- a kiválasztottság

21. Jeremiás könyve
- Az egyéniség

22. Jeremiás siralmai
- A fájdalom

23. Ezékiel könyve
- A szenvedély

24. Dániel könyve
- A jövő

25. Hóseás könyve
- A házasság

26. Jónás könyve
- A küldetés

27. Máté evangéliuma
- A boldogság

28. Márk evangéliuma
- A titok

29. Lukács evangéliuma
- A szegénység

30. János evangéliuma
- Spiritualitás

31. Apostolok Csel.
- Utazás

32. Római levél
- Az elfogadás

33. Első korinthusi levél
- A szeretet

34. Második korinthusi levél
- Öntudat

35. A galatákhoz írt levél
- A hit

36. Efezusi levél
- Az egység

37. Filippi levél
- Barátság

38. Kolosséi levél
- A tévedés

39. 1. thesszalonikai levél
- Feltámadás

40. 2. thesszalonikai levél
- A rend

41. 1. Timóteus
- Fiatalság

42. 2. Timóteus
- Örökség

43. Pál levele Tituszhoz
- Engedelmesség

44. Pál levele Filemonhoz
- Megbocsátás

45. A Zsidókhoz írt levél
- Tanúskodás

46. Jakab levele
- A tettek

47. Péter első levele
- A család

48. Péter második levele
- Bűn

49. János első levele
- Testvériség

50. János második levele
- Összetartozás

51. János harmadik levele
- Vendégszeretet

52. Júdás levele
- Aggodalom

53. Jelenések könyve
- A remény














A hét bibliai könyve - A hét témája


32. Pál levele a rómaiakhoz - Az elfogadás

1. A Római levél

A levél megírása idején, az első századi Róma már milliós nagyváros volt, több tízezer zsidó lakossal. Krisztus evangéliumát talán éppen az első pünkösd idején Jeruzsálemben járt és megtért római zsidó zarándokok terjesztették el a világvárosban. Természetesen a zsidó származású keresztyének mellett hamar megjelentek az érdeklődő pogány rómaiak is, akiket megragadott a Jézusról szóló örömhír. Pál apostol többek között Akvila és Priszcilla, a Rómából Korinthusba költözött házaspár révén ismerkedett meg a római keresztyének helyzetével és nehézségeivel. Mivel már ő is igen régóta szeretett volna eljutni az akkori világ középpontjába, ahogyan missziói munkája a Földközi-tenger keleti medencéjében a végéhez ért, úgy gondolta levelet ír a római testvéreknek. Egyrészt szeretett volna beszámolni nekik mindarról, amit eddigi tevékenysége során elért, másrészt felkészíteni őket reménybeli látogatására, és végül, de nem utolsósorban segíteni akart nekik abban is, hogy felülemelkedjenek belső konfliktusaikban, amelyekről ő Korinthusban tudomást szerzett.

2. Az elfogadás evangéliuma és levele

A Római levél írja le az egész Bibliában a legátfogóbban és a legvilágosabban azt a keresztyén tanítást, amelynek középpontjában a bűnösöknek Isten előtti, egyedül kegyelemből, hit által való megigazulása áll. Ennek a meglehetősen bonyolult elnevezésű, de egyszerű tanításnak a lényege így foglalható össze: az ember Ádám és Éva első bűnesete óta bűnös, és folyton lázad Isten ellen. Isten igazsága megkövetelné, hogy ezt a lázadást és bűnt szükségszerűen ítélettel és büntetéssel sújtsa. Isten mégis inkább elküldte egyszülött Fiát, a bűntelen Jézus Krisztust, hogy kereszthalálában magára vegye az ember bűnét és elszenvedje az érte - igazság szerint járó - büntetést. Ezután mindazt, aki Jézus Krisztusban hisz, Isten elfogadja és igaznak tekinti - a Fiú érdeméért. Mindehhez "csupán" hitre van szükség, de azt is Isten formálja ki abban az emberben, aki ezt "engedi". Pál apostol ezt az örömhírt a Római levélben összekapcsolja a belső konfliktusokkal küzdő római keresztyéneknek adott tanácsaival: ahogyan Isten is érdemeink nélkül fogad el bennünket Krisztusért, a római keresztyéneknek is el kellene fogadniuk egymást testvérként, jóllehet erre természetük és hitbeli vagy kulturális különbségeik miatt emberileg képtelenek. Az egyén üdvösségéről szóló hit általi megigazulás tanítása csak így nyerhet értelmet és válhat hitelessé közösségi életükben is.

"Ez a levél az Újszövetség legfontosabb része, és a legtisztább evangélium, amely annyira fontos és értékes, hogy a keresztyén embernek nem csak hogy szóról szóra, kívülről kellene tudnia, hanem naponta élnie is kellene vele, mint a lélek mindennapi kenyerével."
(Luther Márton)

"Fogadjátok be tehát egymást, ahogyan Krisztus is befogadott minket az Isten dicsőségére"
(Római levél)

IMPRESSZUM  I  SITE MAP
Copyright MBT©2007.  I  Javasolt felbontás: 1024x768  I  Ajánlott böngésző: IE 7.0