A hét bibliai könyve - A hét témája

33. Első korinthusi levél - A szeretet

Korinthus tipikus példája a virágzó ókori nagyvárosoknak. Élénk kereskedelmi, gazdasági, vallási és kulturális élet jellemezte. Sokszor hallunk arról prédikációkban, hogy Korinthus mennyire "erkölcstelen" város volt. Valószínű azonban, hogy ebben a tekintetben nem volt sokkal rosszabb, mint a Földközi-tenger medencéjének görögül beszélő metropoliszai.
Pál apostol a második missziói útja során Athénből érkezett Korinthusba, és másfél évig tartózkodott ott: gyülekezetet alapított és tanította a város vonzáskörzetéből hozzá érkező hallgatóságot. Később elhagyta a várost, és Efezusban is hosszú hónapokat töltött. Ekkor a korinthusi gyülekezeti tagok levélben fordultak hozzá különféle kérdéseikkel. Az Első korinthusi levél tulajdonképpen Pál részletes válaszainak dokumentuma.

2. Ami az első keresztyéneket foglalkoztatta...

A korinthusi gyülekezet tagjait zavarba ejtette, hogy milyen hamar különféle csoportokra bomlott a közösség, részben a vezetők vagy a követendő "lelki példaképek", részben olyan erkölcsi-erkölcstelenségi kérdések miatt, amelyeket a gyülekezet tagjai eltérően ítéltek meg. A "kezdő" korinthusi keresztyéneknek több kérdése is volt a szexuális és családi élettel illetve a bálványimádás Korinthusban igen gyakori formáival kapcsolatban is. Zavaros volt a korinthusiak kultuszi gyakorlata is: nem tudták eldönteni, mit szabad és mit nem egy istentiszteleten. Szabad-e vagy kell-e nyelveken szólni, a nők taníthatnak-e férfiakat? Nem utolsó sorban ellentmondásos hírek keringtek a hívek között arról is, hogyan kell elképzelniük a holtak feltámadását. Mindezekről a kérdésekről Pál kimerítő válaszokat ad a levélben, néha teljes határozottsággal, néha azonban azzal a fenntartással, hogy ő sem tudja egészen pontosan, mi az Isten által elvárt gyakorlat, de a véleményét örömmel megosztja a kérdezőkkel.

3. A szeretet soha el nem múlik

Miközben Pál félreértéseket tisztáz és eloszlat néhány bizonytalanságot, a levélben olvasható úgynevezett "szeretethimnuszban" egy dolgot nagyon világossá tesz: a keresztyén ember életgyakorlatában a legfőbb vezérlőelv a szeretet törvénye. Az élet kiszámíthatatlansága eltérő ösvényekre vezetheti ugyan a hívő embert, a hit követelményei és megnyilvánulási formái változhatnak egyéniségtől, kultúráktól, élethelyzetektől függően. Ráadásul mindezek megítélésében sem lehetünk tévedhetetlenek, hiszen most még csak "tükör által homályosan látunk". A krisztusi szeretet azonban életgyakorlatunk és másokkal szembeni ítéletalkotásunk alapja. Pálnak nincs efelől szemernyi kétsége sem.

"A szeretetnek egy csöppje többet ér, mint az értelem óceánja."
(Blaise Pascal)

"Szeressük embertársunkat, vagy azért mert jó, vagy azért, hogy jó legyen."
(Augustinus)

"Ha szétosztom az egész vagyonomat, és testem tűzhalálra szánom, szeretet pedig nincs bennem: semmi hasznom abból."
(Első korinthusi levél)