1. Mózes első könyve
- A teremtés és az ökológia

2. Mózes második könyve
- Szabadság

3. Mózes harmadik könyve
- Az áldozat

4. Mózes negyedik könyve
- Vándorlás

5. Mózes ötödik könyve
- A törvény

6. Józsué könyve
- A haza

7. A Bírák könyve
- A küzdelem

8. Ruth könyve
- A hűség

9. Sámuel könyvei
- A hatalom

10. A Királyok könyvei
- a megosztottság

11. A Krónikák könyvei
- Az emlékezés

12. Ezsdrás könyve
- A hazatérés

13. Nehémiás könyve
- Az újrakezdés

14. Eszter könyve
- Az öröm

15. Jób könyve
- A szenvedés

16. Zsoltárok könyve
- A közösség

17. Példabeszédek könyve
- A bölcsesség

18. Prédikátor könyve
- A józanság

19. Énekek éneke
- A szerelem

20. Ézsaiás könyve
- a kiválasztottság

21. Jeremiás könyve
- Az egyéniség

22. Jeremiás siralmai
- A fájdalom

23. Ezékiel könyve
- A szenvedély

24. Dániel könyve
- A jövő

25. Hóseás könyve
- A házasság

26. Jónás könyve
- A küldetés

27. Máté evangéliuma
- A boldogság

28. Márk evangéliuma
- A titok

29. Lukács evangéliuma
- A szegénység

30. János evangéliuma
- Spiritualitás

31. Apostolok Csel.
- Utazás

32. Római levél
- Az elfogadás

33. Első korinthusi levél
- A szeretet

34. Második korinthusi levél
- Öntudat

35. A galatákhoz írt levél
- A hit

36. Efezusi levél
- Az egység

37. Filippi levél
- Barátság

38. Kolosséi levél
- A tévedés

39. 1. thesszalonikai levél
- Feltámadás

40. 2. thesszalonikai levél
- A rend

41. 1. Timóteus
- Fiatalság

42. 2. Timóteus
- Örökség

43. Pál levele Tituszhoz
- Engedelmesség

44. Pál levele Filemonhoz
- Megbocsátás

45. A Zsidókhoz írt levél
- Tanúskodás

46. Jakab levele
- A tettek

47. Péter első levele
- A család

48. Péter második levele
- Bűn

49. János első levele
- Testvériség

50. János második levele
- Összetartozás

51. János harmadik levele
- Vendégszeretet

52. Júdás levele
- Aggodalom

53. Jelenések könyve
- A remény
















A hét bibliai könyve - A hét témája


43. Pál levele Tituszhoz - engedelmesség

1. Pál levele Tituszhoz

Ahogyan Pál szolgálata a vége felé közeledett, egyre fontosabbá vált, hogy megfelelő utódokról gondoskodjék az általa alapított gyülekezetek élén. Fiatal munkatársát, Tituszt például egyfajta "püspökként" Kréta szigetén hagyta. Hozzá írott levelében - hasonlóan ahhoz, ahogyan az első timóteusi levélben tette - elmondja neki, milyen embereket tart alkalmasnak a gyülekezetek vezetésére, valamint tanácsokkal látja el arra nézve, hogyan vezesse a közösségben együtt élő különböző korcsoportokat, a szabadokat és a rabszolgákat. Pál szerint keresztyénnek lenni alapvetően azt is jelenti, hogy az ember másként viselkedik, mint ami megszokott a társadalomban: éppen ellentéte az átlag krétai polgároknak, akik "mindig hazudozók, gonosz vadállatok, lusta, falánk népség".

2.
"Emlékeztesd őket arra, hogy rendeljék alá magukat a hatóságoknak és a felsőbbségeknek: engedelmeskedjenek, és legyenek készek minden jó cselekedetre."

Pál gyanakvással szemlélte a világrend felforgatására törekvő mozgalmakat: az volt a meggyőződése, hogy a Jézus Krisztusba vetett hit jelenti a létező legnagyobb forradalmat. Jézusban megérthetjük, hogy kicsoda Isten, hogy mit jelent az üdvösség és teljességgel megváltozhat az életünk. Azért halt meg, hogy legyőzze a felettünk uralkodó gonoszt és mi visszatérjünk oda, ahová valók vagyunk: Isten uralma alá. A keresztyén ember számára tehát nem az a legnagyobb feladat, hogy forradalmi eszközökkel megváltoztassa a társadalmi rendszereket. Éppen elég lelki és fizikai erő szükségeltetik ahhoz, hogy őszinte szívvel várjunk Jézus Krisztus dicsőséges visszajövetelére, aki majd véghezviszi az új teremtést.

Sokszor érte az a vád Pál eme "társadalmi tanítását", hogy megalkuvó, gyáva és kiszolgálója az éppen aktuális politikai rendszereknek. Ezt valószínűleg azért mondhatják róla, mert az uralkodó renddel való jó kapcsolatokra törekvő egyház (pontosabban annak vezetői) valóban sokszor visszaéltek ezekkel a gondolatokkal. Az engedelmességet hirdetve ugyanis sokszor megfeledkeztek arról, hogy mindig tisztán és rendíthetetlenül hirdessék a Krisztusba vetett hitet és reménységet.

"Arra gondoltam, indítok egy polgári engedelmességi mozgalmat (PEM). Rövid programom a következő: 1. PEM tag nem hajt át piroson... 2. A PEM évi két alkalommal országos szeméttelenítési akciót szervezne, önkéntesek, lakóközösségek, önkormányzatok, stb. csatlakozásával... 3. A PEM tag adót fizet. Legalább egy keveset. 4. A PEM tag nem jár büdös, füstölő, lepukkant autóval, hanem inkább tömegközlekedik, amire 5. a PEM tag jegyet vagy bérletet vált. 6. PEM tag nem ad borravalót olyan szolgáltatásért, amiért egyébként is fizetett... 7. PEM tag aktívan részt vesz szűk lakókörnyezete közösségi életében, eljár lakó-vagy falugyűlésre, konstruktív hozzáállásával előmozdítja a saját- és a köz érdekét szolgáló eseményeket, azokban tevőlegesen is részt vesz, esetleg anyagilag hozzájárul."
(http://multiwoman.blogter.hu)

IMPRESSZUM  I  SITE MAP
Copyright MBT©2007.  I  Javasolt felbontás: 1024x768  I  Ajánlott böngésző: IE 7.0