A hét bibliai könyve - A hét témája

46. Jakab levele - A tettek

Jakab levele talán az egyik legaktuálisabb valamennyi újszövetségi irat közül: olyan keresztyénekhez szól, akik egy ingerült társadalomban kénytelenek élni, amelyet a pénzimádat és az irigység vezérel. Ez a világ pedig lassan de biztosan, a maga képére formálja a keresztyéneket is. Mintha csak a 21. század keresztyén emberéhez szólna a szerző.
Ahogyan a Példabeszédek könyve, ez is inkább lazán összekapcsolt gyakorlati élettanácsok füzére, mint szigorú értelemben vett levél. S ahogyan a Példabeszédek könyve, népszerűségét tekintve Jakab levele is a reneszánszát éli napjainkban. Pedig voltak idők, amikor szó szerint a létéért küzdött mint kanonikus irat. Nincs szó benne Jézus kereszthaláláról, feltámadásáról, sem a keresztyén hit elméleti alapkérdéseiről. Ráadásul meglehetősen későn, csak a a 3. században említik az újszövetségi könyvek között. Mindezek miatt egyesek még a 4. században is megkérdőjelezték, hogy helye van a Bibliában.

2. A hit a fontosabb vagy a tettek?

A katolikusok mindig is többre értékelték Jakab levelét, mint a protestánsok, hiszen itt találtak bátorítást a gyónásra ("Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket!") és itt olvashattak a betegek kenetének elrendeléséről is ("Beteg-e valaki közöttetek? Hívassa magához a gyülekezet véneit, hogy imádkozzanak érte, és kenjék meg olajjal az Úr nevében..").
A protestánsok azonban nem voltak különösebben boldogok amiatt, hogy Jakab semmit sem mond levelében a hit általi megigazulásról. Sőt, Jakab szerint az igazi hitet csak jó cselekedetek igazolhatják, azok nélkül mindenki azt mond a hitéről, amit csak akar: "Testvéreim, mit használ, ha valaki azt mondja, hogy van hite, de cselekedetei nincsenek? Vajon üdvözítheti-e őt egyedül a hit?" A levelet olvasva sokaknak volt az az érzése, mintha Jakab egyenesen a hit általi megigazulás bajnokával, Pál apostollal szállna vitába. Pál legnagyobb rajongója, Luther Márton meg is jegyezte, hogy bár sok hasznos mondást olvashatunk Jakabnál, az üdvösségre nézve annyi az értéke, mint a szalmának.

A kérdést azonban talán nem is kell ilyen élesen feltennünk, hiszen a keresztyén ember életében az őszinte hit és a jó cselekedetek természetes egységet alkotnak.
Pálnak igaza volt abban, hogy az Isten előtt egyedül az ember hite számít. Minden más csak sokadlagos értékű lehet. Jakab viszont abban látott tisztán, hogy a hit emberi szempontból nézve nagyon is megfoghatatlan, szubjektív dologgá válhat, és ha nem látjuk a belőle fakadó jó cselekedeteket vagy éppen ellenkezőleg, gonosz cselekedetek fakadnak belőle, azonnal gyűlöletes képmutatássá válik mások előtt.

"Ezer szó sem hagy az emberben olyan mély nyomot, mint egyetlen tett."
(Henrik Ibsen)

"Jó tett jól szólni: a szavak mégsem tettek."
(William Shakespeare)