A hét bibliai könyve - A hét témája

48. Péter második levele - Bűn

Ez a levél feltehetően az utolsó irat, amely felvételt nyert az Újszövetségbe. Nagyon sok tartalmi-irodalmi hasonlóságot mutat Júdás levelével, és ez számtalan elmélet megalkotására indította a bibliakutatókat: melyik levél íródhatott előbb, melyik levélíró használhatta fel a másik gondolatait, és hasonlók.

2. Szabad-e vétkeznünk?

Sokak szerint Péter második levele magán hordozza annak a korszaknak a nyomait, amelyet a gnoszticizmus jellemzett. Azt persze nem tudhatjuk teljes bizonyossággal, hogy valóban gnosztikus tévtanítókról van-e szó, de az bizonyos, hogy Péter - hasonlóan Júdás levelének szerzőjéhez - nagyon komolyan veszi a tévtanítók fenyegetését. Ezek az emberek azt a sokak számára vonzónak tűnő üzenetet hirdették, hogy a keresztyéneknek semmi szükségük mindarra, amit az egyház "életszentségnek" nevez. Az igazán "spirituális" ember számára ugyanis a testi dolgok és így a test bűnei is érdektelenek. Nem kell velük túl sokat foglalkozni, mert elterelik a figyelmet az igazán fontos lelki dolgokról. Szerintük Isten így is úgy is kegyelmes, és végtelen irgalmából szükségképpen megbocsát az embernek.
Ezzel a tévtanítással már Pál apostol is vívódott a Római levélben, de úgy tűnik, hogy Péternek - évtizedekkel később is - ébren kell tartania Pál felháborodását:

"Ezek... üres, fellengzős szólamokat hangoztatva testi vágyaik kiélésére csábítják feslett életükkel azokat, akik nemrégen szakadtak el a tévelygésben élőktől. Szabadságot ígérnek nekik, bár maguk a romlottság szolgái, mert mindenki rabja lesz annak, ami legyőzte."

Péter emlékeztet Pál kollégája tanítására: Azok, akik úgy vétkeznek, hogy közben tagadják vagy lebecsülik a bűn rabságban tartó erejét, valójában annyit árulnak el önmagukról, hogy szerencsétlen rabszolgák. Az igazi szabadság az, amikor a Krisztus által már megszabadított ember, szabaddá válik arra is, hogy ne a bűnöket, hanem a jó cselekedeteket keresse:

"Ti tehát szeretteim, mivel előre tudjátok ezt, vigyázzatok, hogy az elvetemültek tévelygései el ne sodorjanak, és saját biztos meggyőződéseteket el ne veszítsétek. Inkább növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunk, üdvözítő Jézus Krisztusunk ismeretében."

Szabadon bűn és erény közt
Választhatni, mily nagy eszme,
S tudni mégis, hogy felettünk
Pajzsul áll Isten kegyelme.
Tégy bátran hát...
(Madách Imre)