A hét bibliai könyve - A hét témája

5. Mózes ötödik könyve - A törvény

Mózes ötödik könyvét a latin bibliafordítás nyomán Deuteronomiumnak vagy "második törvénykönyvnek" nevezzük. Az elnevezés arra utal, hogy ebben a könyvben Mózes - az ígéret földje határához érkezve - elismétli és kiegészíti a Sínai-hegyen Istentől kapott törvényeket. A törvényeket prédikációk vezetik be, amelyek emlékeztetik Isten népét az átélt történelmi tapasztalatokra és Isten törvényeinek betartására. A törvények felsorolását intelmek zárják, amelyekben Mózes a nép szeme elé tárja az Isten iránti engedelmesség illetve engedetlenség várható következményeit, az "életet" és a "halált".

2. A törvény és Isten népe
A Deuteronomium szerint a törvény (a Tóra szó eredeti jelentése közelebb áll a "tanításhoz") az Isten és ember közötti szövetség alapja. Ennek a szövetségnek az a lényege, hogy Isten kiválasztott magának egy népet, Izráelt - a saját döntése alapján, a nép érdemeitől vagy fogyatkozásaitól teljesen függetlenül. A nép ezt az isteni kiválasztást engedelmességgel és hűséggel viszonozhatja, mégpedig úgy, hogy mind egyéni mind közösségi életének értelmét a törvény követésében találja meg. Isten kiválasztó kegyelmét és a szövetséget a nép tehát ki nem érdemelheti, ugyanakkor engedetlenségével eljátszhatja.
Az Ószövetség szerint a törvény a zsidó nép Istenhez tartozásának jele és boldogságának forrása volt. Erről beszélnek a zsoltárok is:

"Boldogok, akiknek az útja tökéletes, akik az ÚR törvénye szerint élnek."
"Ha nem törvényed gyönyörködtetne, elpusztulnék nyomorúságomban."

A keresztyén hit számára Jézusban a törvény elérkezett végcéljához és beteljesüléséhez:
"Mert a törvény végcélja Krisztus, minden hívő megigazulására."

3. "...ezek a törvény nélküliek önmaguknak szabnak törvényt"
Jóllehet az ószövetségi törvény európai kultúránk és jogérzékünk egyik alapköve, és - mint láthattuk - az eredeti jelentése sem ez volt, az öntudatos mai ember számára a mózesi törvények mégis leginkább a tilalmak gyűjteményét jelentik.
Ebben már természetesen a betartandó és betartatott társadalmi törvényekhez való - sokszor bizalmatlan - viszonyunk is fontos szerepet játszik.

"A magasztos és pártatlan törvény egyszerre tiltja meg a gazdag és a szegény számára azt, hogy a híd alatt aludjon, hogy kéregessen és ellopjon egy véka kenyeret."
(Anatole France)