SAJTÓSZOBA
A "Biblia éve 2008" kapcsán a sajtóban megjelent anyagok folyamatosan bővülő gyűjteményét szeretnénk itt közreadni.
MTI
Képzőművészeti kiállítások...
Több képzőművészeti kiállítás is kapcsolódik a Biblia évéhez, az ország különböző részein megrendezett tárlatokon elsősorban a Szentírás történeteit feldolgozó és az evangélium üzenetét illusztráló alkotásokat láthatnak az érdeklődők - közölte Pecsuk Ottó, a Biblia évét szervező Magyar Bibliatársulat főtitkára. Vizsolyban, ahol a Károli Gáspár-féle első magyar nyelvű Bibliát nyomták, augusztus 8-án kezdődik a Biblia hete, amelynek keretében egyebek mellett az Entersion lnevezésű keresztény képzőművészeti csoport állítja ki műveit Egyenlőség címmel a faluházban. Július 31-ig tekinthető meg Amit a reneszánsz embere olvasott címmel a budapesti református Ráday Gyűjteményben az a kiállítás, amelyen a Bibliák mellett bibliai témájú metszeteket, textilmunkákat is láthatnak a látogatók. Ugyanitt állítják ki szeptember 18-tól Karácson Gábor akvarelljeit
Szent János evangéliumának történeteiről, majd még az év folyamán Hajnal Mihály grafikus bibliai ihletésű alkotásaiból is nyílik tárlat Visszatekintés és érzelmek címmel. A nyár végéig, augusztus 31-ig látható Esztergomban a Liber Librorum (Könyvek könyve) elnevezésű kiállítás a Keresztény Múzeumban, ahol egyebek mellett bibliai témájú festmények, faliszőnyegek, rézkarcok is láthatók.
A kalocsai főszékesegyházi könyvtárban szeptember 25-ig nyitva tartó Biblia-kiállítás a könyvekre helyezi a hangsúlyt, ám a kódexekben képzőművészeti értékű alkotások, többek között a reneszánsz kori M. S. mester munkái is láthatók. A június 7. és augusztus 31. között megrendezett XXIV. Miskolci Grafikai Triennálén XVI-XVII. századi antwerpeni, bibliai témájú alkotások láthatók a Feledi-házban. Pecsuk Ottó megemlítette még az ELTE Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből nyílt bibliai tárgyú ősnyomtatvány- és metszetkiállítást, a Szentírás jeleneteit feldolgozó Dürer-metszetek
veszprémi tárlatát, valamint a győri Corvina-kiállítást, ahol egyházi textiltárgyak és ötvösmunkák is megtekinthetők.
Egyházi könyvritkaságok Esztergomban
2008. június 26.
Felbecsülhetetlen értékű, a magyar írásbeliség és könyvkultúra kezdeteit bemutató bibliákból és biblia-töredékekből nyílt kiállítás az esztergomi Szent-Adalbert Központban - közölte Tóth János Csaba, az Esztergom-Budapesti Érsekség sajtóreferense.
Kiemelte, hogy a kiállított művek között szerepel az egyik legfontosabb magyar nyelvemlék, az 1516-19-ben készült Jordánszky-kódex is. A gótikus, kurzív írással papírra vetett mű tartalmazza az egyik legrégebbi ránk maradt bibliafordítást.
A Hittudományi Főiskola Könyvtárából érkezett a Káldi-féle biblia néhány kéziratos lapja, amelyeket Erdő Péter bíboros egy kötéstáblában talált meg, még esztergomi teológia-tanárként. A kéziratos változaton láthatók Káldi javításai, Pázmány Péternek tulajdonított bejegyzések és egy
bécsi nyomdász jelzései. Pázmány Pétertől egy kézzel írott levelet is bemutatnak, melyet a Prímási Levéltárban őriznek. A kiállításon szerepel egy 12. században írt biblia töredéke, a Főszékesegyházi Könyvtár állományából. Mivel a tatárdúlás, majd a török hódoltság miatt középkori kulturális értékeink túlnyomó része elveszett, ezek a töredékek bizonyítják a korai magyar könyvkultúra létét és színvonalát. A Főszékesegyházi Könyvtár, a Simor Könyvtár, az Esztergomi Hittudományi Főiskola Könyvtára és a Prímási Levéltár gyűjteményéből rendezett tárlatot a Keresztény Múzeum 16. századi metszetei és falikárpitjai színesítik. A Biblia éve alkalmából kiállított ritkaságokat augusztus 31-ig lehet megtekinteni az esztergomi Szent-Adalbert Központban.
555 éves a Gutenberg Biblia
Ötszázötvenöt éve, 1452. szeptember 30-án készült el a németországi Mainzban a Gutenberg Biblia, más néven a 42 soros Biblia. A latin nyelvű Szentírás (a Vulgata) a közhiedelemmel ellentétben nem az első Johannes Gutenberg által nyomtatott könyv, de ez a feltaláló legnagyobb vállalkozása, így méltán számíthatjuk innen a nyomtatott könyv korszakát, a "Gutenberg-galaxis" kezdetét.
Az ezermester Johannes Gutenberg, aki az aranyművesség és gyémántcsiszolás tudományában is jártas volt, már az 1430-as évektől foglalkozott a könyvnyomtatás gondolatával. Az ő nevéhez köthető a mozgatható, összerakható és szétszedhető betűk, a betűöntés és a kiszedett szöveg nyomási eljárásának feltalálása. Első kísérlete az Utolsó ítélet volt, ehhez metszette és öntötte legrégibb betűit, később Donatus latin nyelvkönyvét nyomtatta ki, majd bűnbocsátó leveleket készített egyházi megrendelésre. 1455-ben született A kereszténységnek a török veszedelemre való figyelmeztetése, egy orvosi naptár és a Cisianus naptár. Gutenberg azonban nem érte be ennyivel: a korban elképzelhető legnagyobb és legnemesebb célt tűzte maga elé: a Bibliát akarta kinyomtatni, anyagi támogatást egy mainzi ügyvéd biztosított számára a busás bevétel reményében.
A Gutenberg Biblia 1282 kéthasábos oldalt tartalmaz, a kiadványok többségét két kötetbe kötötték. Az első kilenc oldalra csak 40 sor fért, ezért Gutenberg addig fűrészelte, reszelte a betűket, amíg a
tizedik oldalra 41, a tizenegyedikre pedig már 42 sort tudott elhelyezni. (Létezik egy 36 soros Biblia is, amelyet később, a 42 soros Biblia szövege alapján nyomtattak.) A nyomtatás után a szöveget kézzel rubrikálták (ez a címek vagy a fejezet kezdetének vörös színnel történő kiemelése) és iniciálékat rajzoltak hozzá, ezért minden példány egyedi és inkább kódex benyomását kelti. A szájhagyomány szerint valószínűleg 180 példány készült, 45 borjúbőr kötésben, 135 pedig papírkötésben. Ma 48 teljes Gutenberg Biblia ismert, 12 Németországban, 11 az Egyesült Államokban található és számos töredék is létezik, néhány csak egy-két oldalas. A Biblia történetéhez tartozik, hogy a nyomdászt üzlettársa még a munka befejezése előtt mindenéből kiforgatta és megszerezte a szinte teljesen kész Bibliákat is. Gutenberget a csapás nem törte meg, talpra állt és új sajtót készített. Az máig vitatott, hogy a 36 soros Bibliát még ő nyomtatta, vagy Albert Pfister bambergi nyomdász Gutenberg betűivel.
A Biblia varázsa
A profán világirodalomban a legnagyobbakra is hatást gyakorolt a Biblia, ami a külföldi és magyar írók, költők munkásságában egyaránt kimutatható - emelte ki Szörényi László, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének igazgatója, akit a Biblia éve alkalmából
kérdezett a távirati iroda a világi irodalom és a Szentírás kapcsolatáról.
A világirodalom legnagyobbjai ugyanúgy merítettek a Biblia történeteiből és eszmeiségéből, mint a magyarországi kevéssé ismert, talán méltatlanul elfeledett irodalmárok. A görög-római mitológiai történetek szintén nagy hatást gyakoroltak az alkotókra, így ezek történetfűzései, konfliktushelyzetei és megoldásai sokszor visszaköszönnek a bibliai témájú regényekben, eposzokban is - magyarázta Szörényi László. Az irodalomtörténész szerint erre az egyik legjobb példa Thomas Mann József és testvérei című tetralógiája. A bibliai Jákob legféltettebb és
kivételezett fiának, Józsefnek a története lassan bontakozik ki, de meglepő fordulatokkal bír. A börtönből szinte egy csapásra a társadalmi ranglétra csúcsára ért, és a fáraó helyettese lett, amit annak köszönhetett, hogy betartotta Isten törvényeit.
"Ez a regény egyrészt az Ószövetség mítoszanyagából merít, ám az ókori Közel-Kelet őstörténeti mondái, vallási irodalma is kimutatható benne" - hívta fel a figyelmet Szörényi László, aki szerint Thomas Mann munkásságára leginkább Goethe hatott. Ezt a történetet Goethe is szerette volna
megírni, ám ennek kivitelezése egyik legjobb "imitátorára" maradt. Thomas Mann regényének magyar vonatkozása is van, amennyiben Kerényi Károly irodalomtörténész tanította neki a görög mitológia alapjait, amelynek fordulatait felhasználta a József és testvéreiben. A klasszikus eposz kelléktárát alkalmazta biblikus történetének feldolgozásában a cremonai püspök, Hieronymus Vida Christias című művében is, amelyben Jézus utolsó útját beszéli el. A passiótörténet keretébe ágyazva - nem a történeti valóságnak megfelelően - az eposzban megjelenik Jézus apja, József is, aki a "legkedvesebb tanítvánnyal", Jánossal meséli el egy kihallgatáson Jézus életét Pilátusnak. Jacopo Sannazaro reneszánsz eposzában Jézus gyermekségének története jelenik meg, olyan epizódokkal, amelyekről a Biblia egyáltalán nem beszél. Az ókori klasszikus eposzi formákat ez a mű is felvonultatja. Jellemző, hogy később a Biblia szépirodalmi feldolgozását a tridenti zsinat
(1545-1563) által meghatározott alapelveknek megfelelően kellett megírni. Aki ennek nem felelt meg, annak az inkvizícióval gyűlt meg a baja, így még ha szakrális témát is dolgozott fel, könnyen börtönbe kerülhetett, vagy máglyahalált halhatott, ha nem felelt meg a katolikus egyház elvárásainak - hangsúlyozta az irodalomtörténész. A bibliai történetek protestáns írók általi feldolgozásai közül a majdnem a Szentháromság tagadásáig eljutott angol John Milton Elveszett
paradicsom című eposzát emelte ki Szörényi László. A művet önként vállalt belső száműzetésben írta, miután Oliver Cromwell titkáraként annak bukása után nemkívánatossá vált a politikai közéletben. Milton az akkori aktuálpolitikát beleszőtte az eposzba, ugyanis Sátán "mindannak a rossznak a megtestesítője, amit a királyság jelentett a felvilágosodott emberek számára". A királyság visszaállítása utáni mellőzöttsége miatt ellenzéki megfontolásból kezdett Milton angolul
írni, ami akkoriban egyáltalán nem volt általános, mert a legtöbben latinul folytattak eposzírói munkásságot - jegyezte meg. Milton A küzdő Sámson című munkájában szintén bibliai történetet dolgozott fel, ő csinált belőle tragikus hőst, aki emlékeztet Herkulesre, mivel mindketten a nők miatt rontották el sorsukat - mondta Szörényi László. A magyarok közül a barokk műfajban Háportoni Forró Pál kevéssé ismert Jób csodálatos türelméről című művében dolgozta fel a szenvedés mintájául szolgáló bibliai alak történetét.
Külön műfajt képvisel Mark Twain, aki a Sátán-trilógiában a bibliai, az utópikus és a sci-fi elemeket ötvözte, és az emberiség történetének epizódjait eleveníti fel, természetesen néhány alapvető történetet beletéve a Szentírásból - folytatta. Szörényi László elmondta: a lírai irodalomban többek között Balassi Bálint, Arany János és Ady Endre merített a Bibliából. Balassi utolsó verse egy zsoltárparafrázis volt. Aranyt "a Biblia leghűségesebb tanítványának" is nevezik, ugyanis a korabeli visszaemlékezések szerint hatéves korában már ötször olvasta a Bibliát teljes terjedelmében. Toldi Miklós alakját emberi erejét tekintve Sámson megfelelőjének tekintik, míg a bibliai gyermekgyilkossággal való párhuzam az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc megtorlásáról írt verseiben mutatható ki - mondta. Az irodalomtörténész elemzése szerint morális kérdéseket vet fel Arany János Buda halála című eposza, amelyben Isten esélyt adott az embernek
a bűnnel szemben, sőt "szurkolt", hogy Attila, a hunok egyik vezére ne ölje meg bátyját, Budát. Attila hatalomvágyból, hogy elfoglalhassa a fejedelmi trónt, végül mégis megölte testvérét, ami miatt Isten csalódott az emberben, így a hatalom megszerzésében Attila nem sok
örömet talált.
